Fehér konstruktivista

Miért pályáztál a Derkovits-ösztöndíjra és mit tervezel a támogatott időszakban?

A diploma után nagyon jól jönnek az olyan ösztöndíjak, mint például a Derkovits. A támogatott időszakban folytatom a munkámat, terveket szövök, majd meglátjuk, mi sül ki belőle. Nagyon örülök az ösztöndíjnak, sok erőt és inspirációt ad a továbbiakhoz.

Kórház, 2010

 2009 óta készítesz legókockákból jellegzetes „táblaképeket”. A derkó.pécsi.2014 című kiállításon is bemutatsz belőlük néhányat, melyekről elmondható, hogy építenek a képzőművészeti hagyományra (képarchitektúra-parafrázisok), ugyanakkor a médiakritikus szándék is tetten érhető bennük. Hogyan találtál erre a „technikára”?

Az egyetemi évek alatt több szakra is áthallgattam és általában azt a tapasztaltam, hogy minden szaknak megvannak a bevett médiumai. Úgy gondolom azonban, hogy egy bizonyos médiumnak csak a saját technikai lehetőségein és keretein belül mozoghatunk, gondolkozhatunk. Mivel engem egyaránt érdekel a fotó, a festészet, a szobrászat és a média művészet, egy olyan formai megoldást próbáltam keresni, amelynek technikai lehetőségei egyrészről még homályosak előttem, így felfedezhetem azokat, másrészről keveredhetnek benne a különböző médiumok. Szerintem a játék és az alkotás folyamata nem áll egymástól távol. Nagyon szeretek ezzel az anyaggal dolgozni, mert felébreszti bennem a gyerekkori játszadozás örömét, ami persze keveredik most már az alkotói szándékkal is.

Füzet, 2009

Nemcsak a legótáblákat hoztad a kiállításra, hanem a „napi rajzaidat” is láthatjuk. Miért fontosak ezek, milyen funkciót töltenek be az alkotásban?

A felvételi előkészítőkön mindig rajzolni kellett, ez persze rendre megutáltatta velem az egészet. Az egyetemi évek első felében a rajz egy teljesen szürke alapstúdiumként élt bennem. Aztán a diploma évében újra felfedeztem a rajzolást magamnak. Ennek egyik oka talán az lehetett, hogy kezdtem megnyugodni, és már nem éreztem azt, hogy a rajz túl általános lenne ahhoz, hogy használjam. Általában is szeretem az egyszerű megközelítéseket, mert rendszerint nagyon elegáns megoldásokhoz vezetnek, és mindig van bennük egy kis pimaszság is, legyen szó fizikáról, matematikáról vagy művészetről. Ez a projekt, akárcsak a legó, egymásra épül, és fontos eleme a mennyiség, mivel napról-napra gyarapszik, és együtt alkot egészet. Terveim szerint életem utolsó napjáig fogom csinálni, és kíváncsian várom az utolsó rajzot.

Napi rajzok, 2013-14 (részlet)

Kiállításra készülsz a közeljövőben?

Igen. Egyrészt most levelezek a NASA-val, mert szeretném, hogy az egyik képemet Föld körüli pályára állítsák. Ennek pontos időpontja még nem tisztázott. Másrészt készülök egy önálló kiállításra, de ennek részletei is bizonytalanok még.

Napi rajzok, 2013-14 (részlet)

Fiatal hölgy portréja, 2014 (részlet)